Pages

2014. augusztus 20., szerda

Orange is the New Black 1-2. évad

Megközelítőleg két hónap alatt végeztem az eddig kijött 2 évaddal, de ennek nem az volt az oka, hogy nem tetszett - ellenkezőleg, szerintem akár egyben is végig tudtam volna nézni. Aki esetleg még sehol nem találkozott vele: ez egy női börtönről szóló sorozat, így értelemszerűen a karakterek szinte kizárólag nők - akit ez elriaszt, az fusson most. :D Ami először megragadott benne, az az opening:



Regina Spektor You've Got Time című dala a főcím, ami ha figyelünk a dalszövegre egész egyszerűen telitalálat - először hosszúnak tűnt, de aztán egy alkalommal sem mulasztottam el végighallgatni. Érdemes tudni, hogy a gyors egymásutánban meglepően közelről mutatott női arcok nem színészek, hanem "valódi" fegyencek. Már ebből sejtettem, hogy az Orange is the New Black nem fog eufemizálni, és nem is tévedtem - a sorozat pont olyan nyers és durva, amilyen egy valódi börtön lehet, és senki ne éljen abban a tévhitben hogy "ez egy női börtön, tehát nyilván nem olyan durva". A nők iszonyatosan tudnak egymással viselkedni, és ha sok van egy helyre összezárva, sokáig, na az maga a pokol.




mindig imádni fogom Lornát


A sorozat azzal nyit, hogy Piper Chapman, egy tanult, művelt, szép jövő előtt álló leányzó önként börtönbe vonul egy 10 évvel korábban elkövetett bűncselekmény miatt, amikor is akkori barátnőjének, Alexnek szállított drogot. Ezzel persze sikerül jól "meglepnie" mindenkit, legfőképp a vőlegényét, aki minderről mit sem tudott, ám szakításra nem kerül sor. Piper úgy megy be a börtönbe, hogy 12 hónap (?) múlva, ha szabadul, összeházasodnak. Az első résznek Piper a főszereplője, az ő szemén keresztül látunk mindent, és ahogy az ő első benyomása a börtönről a sokk, úgy nyilván a miénk is. 

mondom

Piper az első napokban minden lehetséges hibát elkövet, például fennhangon bírálja a menzakaját, természetesen a konyhafőnök füle hallatára, ezzel el is intézve magának egy jó kis többnapos kiéheztetést. Állandóan kisebb-nagyobb összetűzésekbe keveredik más rabokkal a kissé fensőbbséges viselkedése miatt, mígnem lassan megtanul túlélni, kapcsolatokat alakít ki, megtalálja a helyét, és rájön, hogy a rabtársai is ugyanolyan emberek, mint ő, akik valamikor jól elcsesztek valamit. Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy kiderül, Alexet, az exbarátnőjét is itt tartják fogva. Larry, a vőlegénye ugyan rendszeresen látogatja, de ők ketten egyre inkább elhidegülnek egymástól. Pipert megijeszti, hogy Larry szerelme valójában mennyire felszínes, míg Alex a lelke legapróbb rezdüléseit is ismeri, és hajlandó elfogadni az igazi énjét, minden hibájával együtt. "You've got time", énekli Regina Spektor, s valóban, egy fegyencnek nem sok mindene van, de ideje gondolkodni, na az rengeteg, és sokszor a legrémisztőbb dolog, ami a odabent leselkedik ránk, az saját magunk.



A sorozat rengeteg érdekes karaktert vonultat fel (Pennsatucky, Lorna, Nicky, Crazy Eyes, Taystee, Poussey, Big Boo, Red, a spanyol lányok, stb.) akikről részről részre egyre többet tudunk meg - a részek úgy épülnek fel, hogy mindegyik valamelyik mellékszereplő köré összpontosul, és flashbackekből megismerjük a múltukat, milyen életet éltek előtte, mit követtek el, kik fontosak számukra, stb., vagyis a háttértörténetüket. Ha meg nem is kedveljük őket, legalább jobban megértjük, mit miért tesznek. Érdekesség még, hogy a show valós történeten alapszik, egy egykori fegyenc, Piper Kerman személyes memoárját dolgozták fel, és adaptálták sorozatra. 

a karakterek és a színészek :>

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése